Élőszó
Ne diktáld! Írok. Mondom, hogy ne diktáld! Újra gondolom.
A fejemben ezt most én gondolom?
Minden ember elolvassa egyesével az előszót. Sose olvastam el.
Nem is akartam írni, de a fejemben diktálták a szavakat és csak azért is lett belőle.
Csak úgy … után, csak azért is …
Három plusz egy év után megírom azt, amire tíz évet várt a zsebkendő.
Legalábbis akkor kezdtem el!
Minden pszichiátriai eset könyvet ír? …
D.S.
- Tökéletesek voltunk együtt.
- Szia. Nem mentem hozzá. Hazaköltöztem. Remegek. A sétállóutcán vagyok, az üzletház felé tartok, ha elolvastad hívj fel.
Mire felértem az üzletház emeletére:
- Hello! - ordít - …
- Befejezted? - ordít - … ha értelmes hangszínre váltasz folytatom. Életemben nem kiabált még így velem.
- Már mindegy. Érted? Eljegyeztem.
- Itt állok az üzletetek előtt.
- Tökéletesek voltunk együtt.
- Tudom.
- …. - csak beszélt - … Itt vagy? Hallod, amit mondok?
- Nem tudok megszólalni.
- Szeretlek. - kinyomtam a telefont.
Öt év szenvedtetésem után. Pár évvel később beszéltünk újra, telefonon, iszapkatasztrófakor.
- Szia. Kérlek, tegyük félre a köztünk lévő ellentéteket. Szükségünk lenne még kartondobozokra az adományok elszállításához, élelmiszer. Tudnál ma este vagy holnap reggel hozni a vállalkozásotokból párat, amennyit tudsz nélkülözni?
- Szia. Megnézem, hogy lesz-e … ? - kacsint – Mennyi kellene?
- 4-5 doboz. Köszönöm.
Dorothy Smith: Papírzsebkendő c. könyvből részlet
2020-ra kész lesz, talán. - mosoly -
